Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Budapest képes leírás - Pest-megye.tlap.hu
részletek »

Budapest - Pest-megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: pestmegye.tlap.hu » Budapest
Keresés
Találatok száma - 9 db
Budapest a Wikipédiában

Budapest a Wikipédiában

Budapest Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja, valamint nevezetes gyógyfürdőváros. Az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. A Duna két partján, az Alföld és a dombvidékek találkozásánál fekszik. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően a világ egyik legszebb fekvésű fővárosának tartják. Ezen a vidéken már az őskorban is volt emberi település. A város jelenlegi területén belül az egyik első ismert település a kelta alapítású, de latin néven elhíresült Aquincum, amely a római korban Alsó-Pannónia tartomány székhelye volt. A honfoglaló magyarok 900 táján jutottak ide. Településüket az 1241-es tatárjárás elpusztította. Az újjáépült város a 15. században a humanista műveltség egyik európai központjává vált. A közel másfél százados török uralom után a városi élet csak a 18. század során kezdett ismét kibontakozni, de igazi lendületet a 19. században, az ország nagyarányú iparosodásával vett. 1873-ban az addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven egyesítették. A mai Budapest a 19. század utolsó harmadában és a 20. században lett világvárossá. Történetében új fejezet kezdődött 1950. január 1-jén, amikor 23 környező települést hozzácsatoltak, amivel a főváros területe két és félszeresére, népessége másfélszeresére nőtt...

Budapest Fesztiválváros

Budapest Fesztiválváros

Fővárosi tartott fesztiválok gyűjtőportálja, ami tartalmaz rendezvénynaptárt, archívumot és jegyrendelési lehetőséget is. A honlapon elolvashatóak a legfrissebb fesztiválokkal kapcsolatos hírek és információk.

Budapest Online

Budapest Online

Budapest és térségének legfrissebb hírei. Az alábbi főbb témakörökkel várja a weboldal a látogatóit: bulvár, kékhírek, sporthírek, gazdaság, politika, életmód, autó-motor, technika, turizmus és rendezvény.

Budapesti levéltár

Budapesti levéltár

Levéltárunk története szorosan összefügg Budapest történetével, az igazgatás, a hivatali funkciók változásaival. A török alóli felszabadulást - 1686-ot . megelőző évszázadok városi életéről, igazgatásáról főként közvetett forrásokból rendelkezünk ismeretekkel, mert a városok régi iratai a felszabadító harcok során szinte teljesen megsemmisültek. Csupán néhány tucat oklevél, s egyéb városi irat maradt fenn ezekből az évszázadokból. A levéltár birtokában lévő legrégibb dokumentum egy 1300-ból származó oklevél. A török alóli felszabadulást követő években Buda és Pest a kincstár közvetlen irányítása alatt állott. A királyi kamarának engedelmeskedő városi tanácsok a tevékenységük során keletkezett iratokat, valamint a polgárok egyes jogbiztosító iratait többnyire a városi kancellária vezetője, az írásbeli munkák viteléért felelős jegyző, vagy valamelyik főtisztviselő lakásán tárolták - városháza sem lévén még ekkoriban - e célra készített ládákban és szekrényekben. Az iratok őrzése és rendben tartása a városi kancellária alkalmazottaira hárult. 1703-ban a városok visszanyerték szabad királyi városi jogukat, azonban az állapotokra jellemző, hogy az archívum feladatait is ellátó kancelláriák ezt követően hosszú ideig még önálló helyiséggel sem rendelkeztek...

Budapesti Művelődési Központ

Budapesti Művelődési Központ

A Budapesti Művelődési Központ feladata a közművelődési szolgáltatások biztosítása a lakosság és a legszélesebben értelmezett közművelődési szakma részére, melybe a szakmai tanácsadás is beletartozik. A Budapesti Művelődési Központ tevékenysége alapvetően négy terület köré épül: Információs és dokumentációs feladatokat lát el, képzéseket biztosít, módszertani munkát végez, és végül, de nem utolsó sorban nagy hagyományokkal rendelkezik a művészeti programok szervezésében is. Megrendelőink többnyire maguk is a közművelődési területén tevékenykednek, de mindenkor készséggel álltunk és állunk rendelkezésre amatőr, illetve profi művészeti társaságok, művelődési közösségek, kisebbségi önkormányzatok és magánszemélyek részére is. Honlapunkon bővebb információt kaphat szolgáltatásainkról, illetve a budapesti kulturális élet eseményeiről...

Budapesti Operettszínház

Budapesti Operettszínház

Az I. világháború kezdetéig az épületben orfeum működött. A háború kitörésekor a 'szórakoztató palota' bezárt, az orfeum aranykora véget ért, s ezzel együtt az a nosztalgikus korszak is, melyet később úgy emlegettek, hogy 'a boldog békeidők'. 1923-ban Budapest vezetése úgy döntött, hogy az operett kapjon saját otthont. A Fővárosi Operettszínház megnyitásával a magyar fővárosban is megkezdődött az 'Ezüst Operett' korszaka, és az operett műfaja a Népszínház és a Király Színház után egy új és végleges otthonra talált. A színház története során legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások által való gazdagítása. Budapest - Bécs mellett - az operett fővárosa, s bárki könnyedén meggyőződhet a minőségileg magas operettszínvonalról. Működését olyan legendás hírű művészek fémjelzik, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János. A hatvanas évek közepétől kezdve a színház sokoldalú társulata rendszeresen, s nagy sikerrel musical bemutatókat is műsorára tűz, hogy csak néhányat említsünk: My Fair Lady, Hello Dolly!, West Side Story, Hegedűs a háztetőn, Funny Girl, Kabaré, Őrült nők ketrece, A muzsika hangja, Valahol Európában...

Budapesti Planetárium

Budapesti Planetárium

A Planetáriumba ellátogatva meggyőződhetnek arról, hogy mindenkinek, az óvodás kortól kezdve az idősekig, a tudományokban jártasabbaknak és a kevésbé tájékozottaknak egyaránt az Univerzummal való találkozás csodálatos és emlékezetes élményében lesz része. A Népligetben a csoda minden nap megismétlődik: úgy érezheti magát a látogató, mintha a valódi csillagos égbolt alatt ülne a Planetárium közel 1000 m2-es kupolája alatt. Az élmény tökéletes. A látványról a különleges vetítőműszer; a planetárium-gép, valamint a több mint félszáz kiegészítő effektus-vetítő és speciális vetítő gondoskodik. Műsoraink alkalmasak az iskolatípusok minden fokán a csillagászat, a földrajz, a csillagászati-földrajz, az égimechanika és a navigáció, de ezeken túlmenően a költészet, az irodalom és a történelem csillagászati vonatkozású kapcsolatainak elemző bemutatására - egyidejűleg szórakoztatva és tanítva az érdeklődőt. A kb. egy órás előadások a tudományos ismereteket egy-egy keretjátékban, dramaturgizálva, zenei aláfestéssel és számtalan gyönyörű diakép vetítésével, videofilm részletekkel tálalják a látogató elé. Iskolai műsorainkat a különböző iskolatípusok mindenkori tanterveinek megfelelően készítjük, ugyanis a földrajz és a fizika tantárgyak csillagászatot érintő fejezeti itt sokkal nagyobb hatásfokkal oktathatók, mint a tantermi körülmények között...

Budapesti Ügyvédi Kamara

Budapesti Ügyvédi Kamara

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény szerint csak az folytathat ügyvédi tevékenységet, aki valamelyik helyi ügyvédi kamarának a tagja. Ennek megfelelően a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) a Budapesten praktizáló ügyvédek köztestülete, melynek jelenleg mintegy 5,200 tagja van; ez az ország teljes ügyvédi létszámának kb. 60%-a. Kollégáink jelentős része még ma is egyedül, vagy néhány személyes társas irodában dolgozik, de az utóbbi időben nő a 20-30 vagy ennél is több tagot illetve együttműködő ügyvédet számláló, elsősorban az üzleti élet igényeit kiszolgáló, nagyobb irodákban dolgozó kollégák száma is. Emellett számos neves, európai és USA-beli ügyvédi cég van jelen szabályozott körülmények között, magyar ügyvédekkel együttműködve a magyar jogi szolgáltatási piacon. Tagjaink mintegy fele hölgy, akik sajátos érdekeik megjelenítésére nemrégiben országos egyesületet is alakítottak...

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház

Operajátszásunk története több mint 300 éves múltra tekinthet vissza. Magyarországon - akárcsak Franciaországban, Németországban vagy Ausztriában - először főúri kastélyok házi színpadain játszottak német és olasz társulatok operákat. Az első ismert adat 1677-ből való: gróf Forgách Ádám pozsonyi palotájában előadott pásztorjátékról tudósít. A XVIII. században egy sor főúri színház alakult, közülük a legismertebb az Esterházy hercegek fertődi, majd kismartoni kastélyában létrehozott opera volt, melyet Joseph Haydn 30 éves zeneszerzői és karmesteri tevékenysége emel a többi fölé. Haydn számos operájának is itt volt az ősbemutatója. Jelentős volt báró Patasich Ádám püspök nagyváradi színháza is, ahol Karl Ditters von Dittersdorf irányította az operaegyüttest. A későbbi polgári operajátszás szempontjából is rendkívüli fontosságú volt Erdődy János gróf 1785-1789 között fennállt pozsonyi operája. A XVIII. század végén meginduló - német nyelvű - polgári színjátszás műsorán is szerepeltek operák és daljátékok. Először 1784-ben került színre opera (Salieri: Die Schule der Eifersüchtigen) a pesti Rondellában, majd 1787 után rendszeressé váltak az operaelőadások a budai Várszínházban is...

Tuti menü