Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Főbb nevezetességek, múzeumok képes leírás - Pest-megye.tlap.hu
részletek »

Főbb nevezetességek, múzeumok - Pest-megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: pestmegye.tlap.hu » Főbb nevezetességek, múzeumok
Keresés
Találatok száma - 9 db
Bélyeg Múzeum

Bélyeg Múzeum

A múzeum 1930-ban nyitotta meg kapuit a Postavezérigazgatóság Krisztina körúti palotájának nyolcadik emeletén. A gyűjtemény hamarosan kinőtte a rendelkezésre álló helyet, ezért 1939-ben átköltözött az Erzsébetvárosban akkor elkészült Rimanóczy Gyula tervezte postaépületbe, mely az első modern kori műemléképület hazánkban. A Postapalota tervezésénél figyelembe vették a múzeumi szempontokat. Az épület és a kiállítóterem hangulatához illő mustárszínű, bélyegperforáció díszítésű csempék, melyek a múzeum lépcsőházát és márványtermét díszítik, egyedi megrendelésre készültek a Zsolnay gyárban. A csempék mellett bélyegelőtti postabélyegzők lenyomatát idéző nagyobb domborművek tagolják a kiállítóterem előterét. A korai bélyegzőket sokszor maga a postamester készítette, így egyediek. Ilyen a patkó alakú, 1848-ban használt 'Sárkeresztúr hely-kelet bélyegző, amelynek nagyított képe a kiállítóterem bejáratával szemben látható. A Zsolnay gyárban készültek a hasonló stílusú, kerámia díszvázák is. A kiállítási helyiség egyetlen impozáns terem, mely látszatra egy hatalmas könyvtár hangulatát idézi. A bélyegeket ugyanis falba süllyesztett fémkeretes üveglapok között, hőtől, fénytől, párától védetten helyezték el. A kiállítóteremben 3200 kihúzható keretben 'Világegyetem - bélyegtörténelem című állandó kiállításban közel 500 ezer művészi kivitelezésű bélyeg található...

Fővárosi Állat- és Növénykert

Fővárosi Állat- és Növénykert

Hogyan született meg a Budapesti állatkert? Már a reformkorban felmerült, hogy Schönbrunnhoz hasonlóan Pesten is egy állatkertet kellene létesíteni. Bár a terv lelkes fogadtatásra talált, az 1848-'49-es forradalom és szabadságharc során, valamint az utána következő években a politikai helyzet nem kedvezett az állatkert-alapítóknak. az 1860-as évek elején azonban ismét felmerült az állatkert alapításának eszméje. Szabó Józsefnek, Xántus Jánosnak, Kubinyi Ágostonnak és a többi alapítónak bizony nem volt könnyű dolga. Az osztrák hivatalnokok ugyanis nemhogy nem segítették, hanem egyenesen hátráltatták az alapítással kapcsolatos munkát. Szerencsére azonban váratlan segítség is akadt Gamperl Alajos személyében. Gamperlt, az 'országfejedelmi biztost' ugyan a hatóságok küldték felügyelni, ő mégis kötelességének érezte, hogy segítse, se előre mozdítsa az állatkert ügyét. így - hosszas huzavona után - engedélyezték az állatkert alapítását. A pénzt oly módon teremtették elő, hogy részvénytársaságot alapítottak az állatkert működtetésére. A szükséges terület megszerzése érdekében Pest városához fordultak segítségért...

Gödöllői Királyi Kastély

Gödöllői Királyi Kastély

A magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb, méreteiben is impozáns műemlékegyüttesének építtetője Grassalkovich Antal gróf (1694-1771), a XVIII, században újraformálódó magyar főnemesség jellegzetes alakja, királyi személynök, a Magyar Kamara elnöke és Mária Terézia (1740-1780) bizalmasa. Mayerhoffer András (1690-1771) salzburgi származású építőmester 1735 után kapott a főúrtól megbízást a kastély építésére. A kettős U alakú, hatalmas parkkal rendelkező kastély még a század során több bővítésen és átalakításon ment keresztül, mai formáját végül is a XIX. század elején, a Grassalkovichok harmadik generációja idejében nyerte el. Az ekkorra nyolcszárnyúvá terebélyesedett együttesben az urasági lakosztályok és reprezentatív terek mellett templom, színház, lovarda, fürdő és virágház, valamint narancsház kapott helyet. A Grassalkovich család férfi ágának kihalása (1841) után több tulajdonosa is volt a kastélynak, majd 1867-ben vásárlás révén a koronajavak állományába került és az országgyűlés döntése alapján a mindenkori magyar uralkodó pihenőrezidenciájául jelölték ki. Ez a funkciója 1918-ig maradt meg, így Ferenc József (1867-1916), majd IV. Károly (1916-1918), illetve a királyi család gyakorta, évente hosszú hónapokat időzött Gödöllőn...

Iparművészeti Múzeum

Iparművészeti Múzeum

Az Iparművészeti Múzeum elsődleges célja az iparművészet alkotásainak gyűjtése, regisztrálása, dokumentálása, tudományos vizsgálata, a nemzeti kultúrkincs részeként való őrzése és bemutatása, s általa a tárgy- és környezetkultúra értékeinek közvetítése az oktatás, a nevelés, a közművelődés céljából. A múzeumi világ létének, mindennapi működési kontextusának megváltozásából következően az Iparművészeti Múzeum működési filozófiáját is újra kell gondolni, s a múzeumnak az új, 21. századi környezetben is definiálnia kell önmagát. Ennek az öndefiníciós folyamatnak az eredménye az Iparművészeti Múzeum működésében, azaz kiállítási, kutatási, gyűjteményezési és kommunikációs tevékenységében való megújulás. Ez a megújulás valójában valójában visszatérés az Iparművészeti Múzeum alapításkori céljaihoz, melyek között a múzeum elsődleges feladataként fogalmazódott meg a korabeli iparral való kapcsolattartás, a régebbi korok technikai és formavilágát az ipar elé példának állító iránymutatás, a közízlés formálása és a művészi ipar termékei iránti kereslet kialakítása. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy legértékesebb gyűjteményeink egy jelentős része a múzeum alapításának korában kortárs művészeti alkotás volt...

Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Magyar Mezőgazdasági Múzeum

A Budapestre látogató turisták legkedveltebb célpontjai közé tartozik a Hősök tere és a Városliget, ahonnan már messziről látható a Vajdahunyadvár tornyos épületegyüttese. A romantikus várkastély falai között található a Magyar Mezőgazdasági Múzeum egyedülállóan gazdag gyűjteménye. Az évente itt megforduló több százezer látogató közül igen gyakran teszik fel a kérdést: melyik uralkodó és mikor építtette ezt a monumentális, közel 15 000 négyzetméter alapterületű látványosságot? A válaszért rövid időutazást téve gondolatban vissza kell képzelni magunkat a XIX. század utolsó évtizedébe, amikor az ország gyors ütemű gazdasági fejlődésének köszönhetően a főváros látványos átalakuláson ment keresztül, belépett az európai metropolisok sorába. A honfoglalás ezeréves évfordulóján, 1896-ban több hónapig tartó ünnepségsorozattal és kiállítással mutatták be Magyarország történelmét, kulturális és gazdasági teljesítményét. A kiállítás, aktualitásain túl, maradandó értékeket teremtett. Ezek közül büszkeséggel említhető a millenniumi földalatti, a kontinentális Európa első és napjainkban is üzemelő kéregvasútja, amelyiken kényelmesen megközelíthető Európa legnagyobb mezőgazdasági szakmúzeuma. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum maga is a millenniumi ünnepségeket körülvevő hangulatból született: emléket állít mindazon értékeknek, amelyekre Magyarország épített és a jövőben is építhet...

Hirdetés
Magyar Nemzeti Múzeum

Magyar Nemzeti Múzeum

A múzeum alapítása: 1802-ben gróf Széchényi Ferenc engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének. A gyűjtemény ekkor 11884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 db aranyérmét, továbbá régiségeket, valamint néhány képmást tartalmazott. Ezek a tárgyak képezték a Nemzeti Múzeum első gyűjteményét, amely Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye lett. A múzeumi anyagot először az egykori pesti pálos kolostorban, majd a napóleoni háború után a régi egyetem épületében helyezték el. Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt és közadakozásra szólította fel az ország lakosait. Az adományok közül az egyik legjelentősebb az alapító feleségének, Festetics Juliannának értékes ásványgyűjteménye volt, mellyel megvetette a későbbi Természettudományi Múzeum alapját. Az ajándékozások mellett a gyarapodás másik forrása a vásárlás volt, így jutottak hozzá például Jankovich Miklós tudós és műgyűjtő gazdag gyűjteményéhez...

Magyar Természettudományi Múzeum

Magyar Természettudományi Múzeum

Budapesten egy épület előtt nagy kősziklára vésett arasznyi betűk hirdetik, hogy itt van a Magyar Természettudományi Múzeum. Az épületben a múzeum sok érdekes, szép, fontos tárgya: ásványok, kristályok, kövületek, csontvázak, növények, állatok, és emberek maradványai láthatók. A tárgyak mellett magyarázó szövegeket talál az érdeklődő. Sokak számára ez a múzeum'. Egy tiszteletet kívánó épület helyiségeiben rendben bemutatott, értékes tárgyakat lehet látni. Amit eddig említettünk, az csak egy kiállítás. A múzeum azonban a kiállításnál sokkal több. Olyasmi ez, mint egy nagyáruház kirakata. A kirakat aligha tükrözi az egész intézményt, csak azt mutatja, ami a közönség számára érdekes, fontos. Az alábbiakban a rejtett, színfalak mögötti' világról is szó lesz. Látni fogják, hogy a múzeum fejlődését az ország történelme, a magyar kultúra és tudomány helyzete mindenkor nagymértékben befolyásolta. A múzeum tehát - bár mint minden múzeum állandónak és örökkévalónak tűnik - folyamatosan változó, érzékeny intézmény...

Néprajzi Múzeum

Néprajzi Múzeum

A budapesti Néprajzi Múzeum a legkorábban szerveződött európai szakmúzeumok sorába tartozik. Születésnapjaként 1872. március 5-ét tartja számon a tudománytörténet, amikor Xántus Jánost (1825-1894) kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztályának őrévé. A jogi képzettségű, a szabadságharc honvédtisztjéből az amerikai emigrációban neves természetrajzi kutatóvá lett Xántus János vezető muzeológusi megbízatását azon nagyszabású néprajzi kiállítás sikerének köszönhette, amit az általa 1868-1869-ben Kelet-Ázsiában gyűjtött két és fél ezer darabból álló anyagból rendezett. A máig párját ritkító gyűjtemény egyedüli előzményét a Nemzeti Múzeum anyagában Reguly Antal (1819-1858) 92 néprajzi tárgya jelenti, amit 1843-1845 között az Észak-Urál vidékén élő obi-ugorok között gyűjtött. Xántus János még kinevezésének évében nagyszabású magyarországi néprajzitárgy-gyűjtést is végzett az 1873. évi bécsi világkiállítás részére. Mindkét gyűjteményének nagyobb része az időközben megszerveződő Iparművészeti Múzeumba került...

Szépművészeti Múzeum

Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története ekkor már bő egy évszázados múltra tekintett vissza, hiszen az 1896-ban elhatározott múzeumalapítással a magyar főúri és egyházi gyűjtőknek a 18-19. században kialakított kol­lekcióit egyesítették az új múzeumépületben. A Szépművészeti Múzeum nemzeti gyűjtemény, és története szo­rosan összefügg a magyarországi műgyűjtéstörténetével. Szemben a szerencsésebb nemzetek nagy közgyűjteményeivel, amelyeket többnyire uralkodók évszázadok alatt felhalmozott műkincsei alapoztak meg, ez a múzeum a magyar nemességnek köszönheti létét. A bécsi császári és királyi gyűjteményekből csupán kevés mű jutot­t ide: 1848-ban, Kossuth Lajos rendeletére a budai kamaraelnöki lakást díszítő dara­bokból köztulajdonba vett festmények között volt például Dürer Férfíképmása. A magyar főúri gyűjtemények közül a legjelentősebb az Ester­házy-gyűjtemény volt, amelyet 1870-71-ben vásárolt meg a ma­gyar állam. Ez a kollekció alapozta meg az Országos Képtárat, a Szépművészeti Múzeum közvetlen elődjét. Az Esterházyaktól származó rajzok és fest­mények között voltak Leonardo, Raffaello, Correggio, Rembrandt és Tiepolo művei, több száz holland és flamand kép, valamint jónéhány kiemelkedő spanyol festmény: Ribera, Murillo, Goya alkotásai...

Tuti menü