Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Települések A-J képes leírás - Pest-megye.tlap.hu
részletek »

Települések A-J - Pest-megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: pestmegye.tlap.hu » Települések A-J
Keresés
Találatok száma - 39 db
Abony

Abony

Helységünk első írásos oklevélszerű története 1450-1472 között a Weseni család nevéhez kapcsolódik. Az 1450. december 2-án kelt oklevél szerint a mai abonyi határ területén fekvő akkori falvak: Aban, Mikelaka, Vadaegyháza pusztult helyek Paládiccsal együtt. Közülük három örökre pusztult hely. Mikelaka nevét a mai napig határrész őrzi Paládics pusztáéval együtt. Aban azonban néhány év múlva feltámadt; 1466. január 4-én királyi idéző levél innen idézi Weseni Lászlót és Demeter testvére özvegyét törvénybe, mivel az óbudai apácákkal szemben hatalmaskodó nemes urak ceglédi jobbágyaikat bántalmazták és Feketehalom pusztát tőlük elfoglalták. Az idézőlevél helységünket Aban néven említi, melyet a besenyő Aba származékként tartja számon a nyelvtudomány. Évszázadok során Aban, Abon, Nagyabony, Szolnok-Abony, Nagy-Aban volt használatban...

Albertirsa

Albertirsa

A kertes családi házak sűrűjéből ma öt templom tornya magasodik a város fölé, melyek közül négy a város délkeleti részén egymás szomszédságában fekszik, míg az ötödik az előbbiektől északnyugatra jó távolból idézi a történelmi múltat, mintegy szemléletesen is bizonyítva, hogy a ma Albertirsája a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező két, szorosan egymás mellé települt régi község: Alberti és Irsa 1950-ben történt közigazgatási egyesítéséből alakult. A történelem a községek emlékekben gazdag múltját két nagy fejezetre osztotta. Az első fejezet kezdetét az oklevelekben is nyomon követhetően az 1200-as évekig vezethetjük vissza. Ezekből az időkből származnak a községek néveredetéről szóló első forrásaink. Az oklevelek tanúsága szerint Albertit korábban Istvánfalvának, Istvánházának nevezték. Az Alberti helységnév értelme Alberté ( Albert tulajdona). Ezt erősíti meg IV. László király 1277-ben kiadott oklevele is, melyben a szigeti apácáknak adományozott birtok határait jelző helyek között említi az 'Alberté' birtok nevét is. Az Irsa helységnév szláv eredetű, és az ős-szláv: jelsa, olsa -magyarul égerfa jelentésű szóból származik s minden bizonnyal égerfával benőtt helyre utal. Az Irsa etimológiai és földrajzi eredetét bizonyítja az a tény is, hogy az ország különböző területein elszórtan ma is megtalálhatók a vele azonos helységnevek: Jolsva, Jósva Olcsva, Isaszeg...

Alsónémedi

Alsónémedi

Alsónémedi földrajzilag és történelmileg nagyobb tájegységbe tartozik, része a Duna-Tisza közének, mely a mai ismereteink szerint az újkőkorban népesült be, mint földművelő és állattartó közösség. A rézkorból származnak azok az állattemetkezések, amelyek ismertté tették Alsónémedi nevét ( badeni és szarmata temetők). A bronzkorból származó leletek a Kenderföldek és a Nagyhegy lelőhelyekről származnak. Alsónémedi a legrégebbi Pest megyei települések közé tartozik. a község ősi 'Nywyg' nevét IV. Béla 1267. évi oklevele őrzi. Nywyg az Árpád nemzetség birtokához tartozott, majd az Aba nemzetséghez jutott. Az 1300-as években Némedi a váci püspökség birtokába került. A XVII. századi lakosság főként református vallású volt, istentiszteletet az 1458-ban épített templomban tartottak. A kuruc időkben Némedi lakossága jelentősen megnőtt, melynek a Rákóczi féle szabadságharc vetett véget. 1718-ban a váci püspök katolikus plébánost helyezett ide és 1719-ben elfoglalták a templomot. Némedi mezőgazdasági településsé fejlődött, mivel Pest közelsége akadályozta az ipari fejlődést. Az 1848-as szabadságharcok kirobbanása, a feudalizmus összeomlása érezhető volt Némediben is. A szabadságharc kezdetén a falu sok nemzetőrt állított ki...

Aszód

Aszód

Dinamikusan fejlődő városunk Pest megye dél-keleti részén, a Galga folyó bal partján terül el. Aszód a Kistérség központja. 1991-ben nyerte vissza városi rangját. Aszód történelme, múltja, jelene tárul fel ezen a honlapon. Remélem, hogy megmutatja az idelátógatóknak, hogy Aszód lakossága miként tudtak és tud élni ebben az iskolavárosban. Szeretnénk megismertetni történelmünk mellett intézményeinket, gazdaságunkat, kultúránkat, hagyományainkat az itt élők mindennapjait, ünnepeinket és küzdelmeinket. Célunk egy élő, eleven város megjelenítése, párbeszéd mindazokkal, akiknek fontos Aszód sora, egy szép és élhető jövő megvalósítása. Városunk lakói szeretik vidéküket, lakóhelyüket és büszkék a városunkra...

Biatorbágy

Biatorbágy

Biatorbágy Pest megye nyugati részén, Fejér megyével határos területén helyezkedik el. Északról Páty és Budakeszi, keletről Budaörs és Törökbálint, délkeletről Sóskút, délről a Fejér megyei Etyek, nyugatról Herceghalom települései határolják. A település belterülete a Zsámbéki-medencében terül el, ezt ÉNY-DK irányban a Budai-hegység övezi, a keleti rész a Budaörsi-medencébe nyúlik át. Területe: 4379 ha, lakóterülete: 496 ha, népessége: 2009. január 1-jén 11260 fő, az 1985 óta tartó csökkenés 1991-től megfordult. A munkavállalók zöme már helyben dolgozik, bár még mindig számottevő a Budapestre járók aránya, és megnőtt a szomszéd településeken (Budaörsön, Törökbálinton stb.) munkavállalók száma is. A lakóterületen működik a kis- és közepes vállalkozások nagy része, köztük több csomagolóanyagot gyártó üzem, szállítmányozó, kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari, számítástechnikai és egyéb szolgáltatásokat nyújtó cégek. A kedvező közlekedési viszonyok és a községünkben 1990-94 folyamán megvalósult nagyarányú közműépítések következtében kialakult és gyorsan bővül egy kereskedelmi- száznllítási-ipari övezet a település északi peremén. Az Ausztriát és Észak-Dunántúlt Budapesttel összekötő autóutak és vasútvonalak mentén az új évezred első éveiben jelentős lakóterületi fejlesztés is kezdődött...

Hirdetés
Budajenő

Budajenő

Mai településünk ősének, Jenőnek a neve 1225-ben fordult elő először írásos forrásban. Az utalás arról szól, hogy II. Endre király a szolga győri várjobbágyok Jenőn (in villa Jeneu) levő két telkét a budai szigeten levő Szent Mihály egyháznak adományozza. Hogy a település az 1225-ös évnél valamivel régebbi alapítású, arra a régészeti leletek mellett a Kálváriahegyen álló régi templom falazatáról, ennek bizánci stílusjegyeiről, illetve a gótikus stílus teljes hiányából lehet következtetni. Régi település a dombtetőn: A régi település nem a mainak a helyén, hanem a kápolnahegyi kis templom környékén és a közelében levő völgyben lehetett. Lakói valószínűleg az apátság béresei voltak. Életük, sorsuk teljesen a telki apátsághoz kötődött. Sok patrónusa volt Jenőnek. 1253. máj. 27-én kelt okmány szerint IV. Béla király a lopás vétségében elhunyt Bálint fiának, Györgynek Új-Jenői birtokát, - az Apor nembeli Aba keresetét elutasítva, a budai szigeten levő Szt. Mihály premontrei monostornak adja. A határjárás szerint ugyanott vannak birtokrészei az esztergomi, az óbudai káptalannak, a szigeti apácáknak és a telki apátságnak is. 1277-től, amikor az apátságot és a birtokot IV. László a nyúl-szigeti apácáknak adományozta, egy ideig a Boldog Margit zárda, 1455-től Garai László, 1465-től pedig Guti Országh Mihály nádor patronátusa alatt éltek...

Budakalász

Budakalász

A föld alól előkerülő leletek arról tájékoztatnak bennünket, hogy tulajdonképpen, mi, kalászi lakosok avagy idelátogatók egyaránt átutazók vagyunk Budakalászon. A 'kiforgatott' , feltárt történeti emléknyomok segítségével bepillanthatunk az elmúlt idők és az itt élt kultúrák világába. Cikksorozatunkban olyan írásoknak adunk helyet, melyek segítségével mindannyiunk történeti tudása gazdagodhat Budakalászról. Az alábbiakban, dr. Ottományi Katalin régész tollából származó, a Kalász Újság 2005 októberi számában megjelent írást adjuk közre, melyben az M0-s híd építése kapcsán végzett feltárások érdekességéről mesél. A feltárt temető a korabronzkori ún. Harangedény - Csepel csoport, vagyis a Harangedények népe s a Nagyrévi kultúra egymással keveredett, együtt élő s együtt temetkező lakóihoz tartozott. (Az őskori kultúrák írott források s így népnév hiányában nevüket jellegzetes edényeikről ill. első lelőhelyükről kapták). Időben ez kb. 4 ezer évvel ezelőttre, vagyis i.e. 2 ezer körülre tehető. Ebben az időszakban a Harangedények népének fent említett csoportja telepedett meg egy keskeny sávban végig a Duna parton, a Dunakönyöktől egészen a Csepel sziget közepéig. Telepeik közvetlenül a vízparton, temetőik kicsit messzebb helyezkednek el. Itt Budakalászon 1954-ben a telep néhány szemétgödrét, tárolóvermét is sikerült feltárni a Duna-parton...

Budaörs

Budaörs

Budaörs (németül Wudersch, horvátul: Jerša, Erša, Vundeš) város Pest megyében. A budapesti agglomerációban található, Budapest XI. kerületétől nyugatra. A településtől délre halad az M1 és M7 autópálya közös szakasza. Így joggal lehet Budapest nyugati kapuja. A város a Budai-hegység - Szabadság-hegy csoportja, a Csiki-hegyek és a Tétényi-fennsík között terül el, az úgynevezett Budaörs-medencében. (Forrás: Wikipédia)

Bugyi

Bugyi

Az országos főútvonalak és vasutak által nem érintett, 11.558 hektár területű 5149 lakosú nagyközség Budapestől déli irányban mintegy 30 km-re az Ócsa -Kiskunlacháza és a Taksony - Dabas, - Kunpeszér közötti utak kereszteződésében alakult ki. Északtól dél felé mintegy 25 km hosszú, 2-8 km széles sávban elnyúló területen fekszik. Nagy kiterjedését az magyarázza, hogy a település több középkori falu (Bugyi, Vány, Ráda, Ürbő) és mára elenyészett nevű birtok területét olvasztja magába. A község határa a Csepeli síkság keleti sávját foglalja el, amely itt érintkezik a Pesti hordalékkúp síksággal, a Kiskunsági homokháttal és a Solti síksággal. E kistáj kialakulásában a Duna és annak 1920-as években lecsapolt ősi ága játszotta a főszerepet, melynek hatására különböző típusú talajféleségek alakultak ki. Felszíne így vált színessé, rajta a futóhomok és homok, illetve a tőzegsár és löszös üledék váltogatja egymást. A község határa és speciális mikroklímája - a szikesek és a vízjárta laposok kivételével - jó lehetőséget teremt a szántóföldi gazdálkodáshoz, főleg a zöldségtermesztéshez, ezért Bugyi Nagyközség fontos szerepet játszik a főváros élelmiszerellátásában. A település többi része védett természeti kincsei révén vált jelentőssé...

Hirdetés
Csévharaszt

Csévharaszt

A 19. sz. elején, részben a napóleoni háborúk ösztönzésére, nagy szükség mutatkozott egy, az egész Osztrák Birodalmat összefüggően ábrázoló, egységes szelvényezési, ill. vetületrendszerű (ún. derékszögű szelvényezés Cassini-féle vetület) térképmű iránt. Ennek eredményeképpen I. Ferenc császár 1806-ban rendelte el a Zweite oder Franziszeische Landesaufnahme-t, (a második ill. Ferenc-féle országfelmérést), amelyet ma a II. katonai felmérésnek hívunk. A felmérés méretaránya az I. katonai felméréshez hasonlóan 1:28.800 volt. A színes, kéziratos térképeket elsősorban nem kiadásra (az eredeti szelvények sokáig titkosak voltak), hanem az abból szerkesztett kisebb méretarányú térképek alapjául szánták. A georeferált és a Google maps-al szinkornizált térkép a Magyar Királyság (a Temesi Bánsággal és a Bánsági Határőrvidékkel együtt) nagyfelbontású, színes felmérési térképeit tartalmazza (eredeti címe Aufnahmskarte des Königreiches Ungarn). 1819-1869 között 1112 db, 1:28.800-as léptékű szelvény készült a területről.

Csobánka

Csobánka

Csobánka község a Pilis-hegységben, az Oszoly-csúcs (327 m) - Csúcs-hegy (352m)- Kis-Kevély (488 m) - Csobánkai-nyereg és a Hosszú-hegy csoportja által határolt medencében húzódik. Tőle északnyugatra emelkedik a hegység két legmagasabb pontja, a Pilis (757 m) és a Dobogókő (700 m). Ezek között ered és a Dunába ömlik a Dera-, más néven Kovácsi-patak, a Vörösvári árokban folyik a Határréti-patak. A települést és annak környezetét változatos felépítésű kőzetek alkotják, ami a mozgalmas geológiai múltnak köszönhető. Legidősebb képződménye a Dunántúli-középhegységben és az Északi-Mészkőalpokban egyaránt elterjedt triász korú, dachsteini típusú mészkő és dolomit. Az előbbi alkotja a sziklamászók által kedvelt Oszoly-sziklát, Csobánka egyik legfőbb látványosságát. A Kevélyek dolomitrétegekből állnak. Korban ezt követi az oligocén homokkő és agyag. Az előbbi, az ún. hárshegyi típusú homokkő a legnagyobb tömegben a Csúcs-hegyen és a Csobánkai-nyeregben figyelhető meg. A csobánkaiak által jól ismert agyag a község belterülete alatt található és az építkezések alkalmával feltáródik. A miocén vulkánosság terméke, a Visegrádi-hegység tömegét alkotó andezit a Pomáz - Dobogókő úttól északra található. A földtörténeti múlt kéregmozgásainak eredménye e sokféle kőzet egyidejű jelenléte. E kéregmozgások nagy törésvonalak (vetődések) mentén történtek...

Csomád

Csomád

Csomád története régebbi időkre nyúlik vissza, mint más településeké. Fajsz-fejedelem (?-955) idejében, a honfoglaláskor már létezett Csanád, a mai Csomád. 1219-ben fordult elő először Sunad alakban. Anonymus, 1280 körül írt munkájában a Gesta Hungarorumban Csanád vezér nevét szintén Sunadnak írja, olvasva: Csunad. Az 1520-as évek elején, a reformáció hatására a falu lakossága evangélikus vallású lett. 1546 körül egy legenda keletkezett a falu teljes elpusztulásáról, mely szerint az itt állomásozó török csapatok vezérének fia beleszeret a csomádi evangélikus pap leányába, és feleségül kéri. Kérésének megtagadása esetén a falu felégetésével és elpusztításával fenyegetozött. A lelkész szóban ígéretet tett a házasságra. Ki is tűzték a mennyegző napját, folytak az előkészületek. A lakodalmat megeloző éjszakán azonban a lelkész családjával együtt elmenekült Csomádról. Lánya nem lett a hódító, pogány vezér fiának felesége. Az, éktelen haragjában, beváltotta ígéretét, a falut felégette, és teljesen elpusztította. Az 1546-os török adóösszeírásban Csomád már nem szerepel, 1559-ben pedig puszta, elhagyott helyként említik. Ettől az időtől kezdve közel 200 évig lakatlan Csomád területe. 1710-es évek vége felé kezdett benépesülni. Ekkor kezdett kialakulni, épülni a falu azon a helyen, ahol most áll. Kezdetben csak néhány házból álló puszta volt...

Csörög

Csörög

Csörög földrajzi adottságai már az őskori ember számára is vonzóak voltak a lete-lepedésre. Jellegzetes alakzat a miocén (föld-történeti harmadkori) eredetű csörögi Kígyó-hegy, amely vulkanikus eredetű andezit kőzetből áll. Érdekessége, hogy tulajdonképpen egy tellér része, mely a Keleti-Cserhátból sugárirányban induló kőzet- folyamok közül a leghosszabb, 21 km. A kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló hasadék vulkán 221m magas (a Gellért- hegy 235 m). A kúpalakú hegy oldalában a középkortól fogva szőlőt termesztettek. A falunak ezt a részét hívták Nagycsörögnek, a hegy alatti részt pedig az országút másik oldalán Kiscsörögnek. Szintén a korai megtelepedést segítették a környéken folyó patakok, például a Hartyán- és a Sződrákos-patak. Csörög neve a csörge'csermely' szóból származik, de van a XIX. századból egy népetimológiás névmagyarázat is, mely szerint Vácz felöl van a Csörög puszta, jelenleg híres bortermesztő hegy, mely elnevezését onnan vette, hogy tele van apró kövekkel, melyek zivatarkor a hegyen meglódulván csörögve aláhullanak...

Dabas

Dabas

Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint a solti turjánvidéknek találkozásánál található. Itt már a jellegzetes alföldi síkságot tagoltabbá teszi a soroksári Dunaágból kilépő félbemaradt Duna-Tisza-csatorna, amely az Átok-csatornába csatlakozva délnek fordul. Tiszta időben láthatóak a Budai-hegység vonulatai. A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re található. Közúton az 5-ös számú főúton, illetve az M5-ös autópályán, vasúton a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vonalon érhető el. Dabas a Dél-Pest megyei térség egykori járási székhelye, jelenleg is kistérségi regionális központ, vonzáskörzetének lakosságszáma több mint 50.000 fő. A térségbe 12 település tartozik, ezek 1996-ban létrehozták területfejlesztési önkormányzati társulásukat, az Ország Közepe Önkormányzati Társulást, így igyekeznek egységesen fellépni érdekeik védelmében. A város körzeti feladatokat is ellátó intézményei: Dr. Halász Géza Szakorvosi Rendelőintézet, Ideggondozó Intézet, Mentőszolgálat, Tűzoltóparncsnokság, Bíróság, Ügyészség, Rendőrkapitányság, Munkaügyi Központ, Gyámhivatal, Okmányiroda...

Dánszentmiklós

Dánszentmiklós

Dánszentmiklós 2800 lakosú község Pest megye déli részén, a Duna- Tisza közi homokhátságon. Közúton a 4-es számú főutat az M5-ös autópályával, Albertirsa és Örkény között összekötő úton-, illetve a 405-ös számú főútról Nyáregyházánál déli irányba letérve érhetjük el legkönnyebben. Budapest fővárostól, Szolnoktól és Kecskeméttől 60 km távolságban fekszik. Cegléd város (30 km) kistérségéhez tartozó település aktív tagja a Dél-Pest megyei Településfejlesztési Társulásnak. A község első írásos említése 1324-ből származik. Területén több Árpád- korban létezett falu nyomát is megtalálták. Neve a dán és a Szent Miklós kifejezések összetételéből keletkezett. A latin eredetű dán szó jelentése: dán ember azaz erdőlakó, a vidék erdős jellegére utal. Szent Miklós valószínűleg a község Árpád-kori templomának lehetett a védőszentje. A török időkben elnéptelenedett falu földjeit előbb a szomszédos Vatya község, majd annak pusztulása után Nagykőrös vette bérbe. A török kiűzését követően a pilisi Beleznay grófok tulajdonába került, illetve Nagykőrös városa szerzett bérleti jogot területein. Az 1850-es években Beleznay grófok gazdatisztjénél házitanítóskodott egy ideig Petőfi Sándor öccse, István...

Dány

Dány

Dány Pest megyében található, Gödölloi-ceglédberceli dombvidék keleti peremén Budapesttol kb 40., Gödöllotol kb 20. kilométerre, Isaszeg és Zsámbok között. A község földrajzi elhelyezkedése sajátságos: a szaktudósok a Gödölloi dombvidék részének tartják. A Cserhát legutolsó déli lankáin fekszik. A Tápió felso folyása Dány toszomszédságában ered, de a Tápió mente községei között nem található. A topográfusok megkülönböztetnek a Pest megyei dombvidék rézeként 'Tápiósáp vidéke' részt és habár Dány szomszédos Tápiósáppal, a szakemberek mégsem sorolják ide. A település két lassan emelkedő domb aljában terül el. Dombos határán szántóföldje barna agyag, minden nemű gabona jól megterem. A változatos domborzat, a települést átszelő patak, az erdő közelsége kedvező tájképet kínál. A faluképet szép zöld területei, széles utcái, az előkertek és parkjai teszik egységesé. A helység neve zsidó eredetű valószínűleg a Dan személynévből ered. A község régi eredetű, a monda szerint már IV. Béla idején fennállt. 1272 -ben már falu volt. A törökkor végén elpusztult a XVII. század végén települt újjá, evangélikus szlovák és katolikus magyar lakosokkal. A 1800 -as évek elején jelentek meg a zsidó családok: akkor indult meg a helyi kereskedelmi élet. A kapitalizálódás korától a lakosok egyre nagyobb számban a budapesti munkahelyeken kerestek megélhetési lehetőséget...

Délegyháza

Délegyháza

Délegyháza Község Budapesttől délre kb. 30 km távolságra található. Északról Dunavarsány, délről Kiskunlacháza, nyugatról Majosháza, keletről Bugyi Község határolja. A település megközelíthető a Budapest Kőbánya- Kispest- Kelebia vonalon, valamint Bp. Népligetről Volán busszal. Délegyháza Község múltjáról csupán feltételezéseink vannak. Valószínű, hogy a honfoglalás idején fejedelmi szállásterület volt, később az Árpád­korban templomos hely lehetett a környező Taksony, Varsány helységekkel együtt. Levéltári adatok szerint ezt a területet 1459-es birtoklevél alapján Ordasháza néven Zsigmond király adományozta vitézi tetteiért a Szentiványi családnak. A község területe puszta, tanyavilág volt évszázadokon keresztül, az 1945-ös évekig földbirtokos családok gazdálkodtak rajta. A legismertebbek a visszaemlékezések szerint a Jankovich, Piróth, Kristoffy, Görgey, Vörös, Korányi, Sárossy család. A kastélyok és udvarházak közül csupán egy épület maradt meg, a jelenleg Kölcsey Művelődési Háznak helyet adó Piróth kastély...

Tuti menü