Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Települések K-Z képes leírás - Pest-megye.tlap.hu
részletek »

Települések K-Z - Pest-megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: pestmegye.tlap.hu » Települések K-Z
Keresés
Találatok száma - 50 db
Kakucs

Kakucs

Az Ócsai Tájvédelmi Körzettől keletre, Inárcs és Újhartyán között található az M5 autópálya közelében. Területén halad át a mélyebben fekvő dél-délkeleti részek belvizeit elvezető Duna-völgyi főcsatorna. A község 2180 hektáros területének felszínét egyrészt beerdősített kötött futóhomok borítja, nyugat-délnyugati felén pedig nedvesebb, jobb minőségű mezőségi és réti talajfélék találhatók. Határának Pótharaszt­puszta felőli peremén (a Vajkó, a Kanászlapos stb. tájrészeken) kellemes kirándulóhelyek terülnek el. A Boros Ádám, Jávorka Sándor és más botanikusok által is kutatott, a XX. század elején még vizenyős táj flórája és faunája a Csévharaszti borókás védett területéhez kapcsolódik, és hasonló természeti értékeket rejt magában. Éghajlata szélsőségesen kontinentális jellegű, az 55-60 °C abszolút,és 23,0-24,5 °C közepes hőingadozás igen nagy szélső értékeket mutat. Az évi középhőmérséklet 10 °C körül van, az évi csapadékmennyiség 500-550 (ötven év átlagában 517) mm, a nyári időszakban 338 mm körül ingadozik. A napsütéses órák száma évi 2000-2100 (ötven év átlagában 2236) óra, a hűvös napoké 160-180 nap, amelyből az első október 20-25-re, az utolsó április 10-15-re esik. A téli napok száma 30-35 nap, a nyáriaké 70-78 nap, a ún. hőségnapok 20-25 nap évente. Talaja és éghajlati adottságai kedvező lehetőséget teremtenek a gabona-, a zöldség- és gyümölcsfélék termesztéséhez...

Kartal

Kartal

Kartal nagyközség Pest megye északkeleti határán, Budapesttől északkeletre, 40 km-re fekvő, csaknem 6000 fős település.Kedvező természeti környezetet biztosít számára, hogy két magyar nagytáj; az Alföld és az Északi-középhegység peremén helyezkedik el. Kedvező adottságait már a neolitikum embere is kihasználta- több újkőkori lelet is utal erre-, a mai Kartal története azonban a honfoglalással kezdődik. A kettős fejedelemség keretében élő magyarság tényleges vezetője Árpád gyula, vagyis vezér volt;míg szakrális,isteni eredetű fejedelemként Kurszán kündü tevékenykedett, a Kurszán-Kartal nemzetség őseként. E nemzetség neve őrződött meg Kartal nevében. Maga a szó török eredetű, sasmadarat jelent, első középkori írásos említése 1263-ból való, Kurthol alakban őrződött meg. Kartal a kora Árpád-korban jelentős település, nemzetségi központ volt templommal; a későbbi századokban a Kartal nemzetség tagjai köznemesi sorba süllyedtek, ennek következtében csökkent a település jelentősége is, nem lett váras hely,vagyis város...

Kemence

Kemence

A Börzsöny hegység egyik legszebb helyén fekvő kis falu Kemence. A települést festői környezet veszi körül. Az egész falu a Börzsöny oldalába simul, melyet a faluról elnevezett patak szel ketté, ami az Ipolyba torkollik. A régészeti kutatások tanúsága szerint a terület már az őskorban lakott volt. A honfoglalást követően a területet a Hunt-Pázmány nemzetség kapta szolgálataiért. A település nevét először egy 1156-os dézsmajegyzékben említik, mint esztergomi érsekség birtokát. A község közelében két helynév utal arra, hogy Mátyás király és felesége Beatrix királynő szívesen vadászott a Börzsöny erdeiben. Ma is kedvelt kirándulóhely a Királyháza közelében lévő Királykút, s a fölöttük magasodó hegy tetején terül el a Királyné pallagja. Későbbi uralkodók is gyakran vadásztak a Börzsöny ősrengetegeiben, a század elején József főherceg itt ejtette el ezredik szarvasbikáját, melynek helyét emléktábla őrzi. A 13. században a központi hatalom meggyengülésével a marakodó 'kiskirályok', köztük Csák Máté is pusztítják a vidéket. A mohácsi vész után a terület, átmeneti békés időszakoktól eltekintve, hadszíntérré válik. Ekkorra Kemence csaknem teljesen elnéptelenedik...

Kerepes

Kerepes

Községünk vidéke nagyszerű természeti adottságai miatt ősidők óta lakott terület volt, melyet a területen fellelt kő-, réz-, bronz- és vaskori emlékek, római és népvándorlás-kori régészeti leletek igazolják. Ezen leletek feltárására a mai Szilas és Malom patak környékén, és az ősi K-Ny közti kereskedelmi főútvonal, a mai 30-as főút mellett került sor. A Római korból származik a területünkön áthaladó, a 300-as években épített római - szarmata földsánc, a Csörsz árok. Szent István király 1030-ban rendelte el törvénykönyvében, hogy minden 10 falu építsen egy templomot. Az egyik ilyen templom oltártöredékei a mai Templom hegyen kerültek elő. Kerepes címere álló, felső részén kétszer homorúan ívelt, kékkel és vörössel vágott háromszög pajzs. A felső kék mező hasított. A jobb felső kék mező zöld hármas halmának középső, alacsonyabb halmán fekete törzsű, erős gyökérzetű, zöld lombkoronájú fa áll, mely előtt ezüsttel fodrozott kék patak fut jobbról balra. A jobb oldali dombon három latin kereszt aranylik...

Kismaros

Kismaros

A település festői környezetben fekszik a Börzsöny lábánál, a Szentendrei-szigettel és a visegrádi Várheggyel álellenben. Kismarost Verőcétől mindössze egy néhány száz méteres beépítetlen Duna-part választja el. Megközelíthető a 12-es főúton, valamint vasúton. Lakossága: 1763 fő, belterülete: 475 ha, külterülete: 715 ha. Kismaros rövid története. Földrajzi helyzete, adottságai: Festői környezetben fekszik a falu, a Dunakanyar közepén, a Börzsöny lábainál, a Szentendrei-szigettel és a Visegrádi vár-heggyel átellenben. A lakosság a Duna árterületén kívül sík vidékre települt. A vulkánikus eredetű Börzsöny-hegységnek és környezetének talajszerkezete optimális lehetőséget biztosít a földműveléshez. Kismaros előtörténete: 1972-ben a Duna medréből kerültek napvilágra azok a római gladiátorkardok, népvándorlás- és keresztes hadjáratok idejéből származó fegyverek, szerszámok, melyek ma a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonát képezik. Ezek a tárgyak is bizonyítják, hogy Kismaros területe már abban az időben is alkalmas volt emberi letelepedésre. Ugyanakkor a tulajdonosi öntudatot erősítette mindenkor az a körülmény, hogy a betelepülés időszakában a terület lakatlan volt...

Hirdetés
Kisnémedi

Kisnémedi

Kisnémedi Pest megye észak-keleti részén, az Alföldbe beékelődő Nyugati-Cserhát délkeleti nyúlványa (Cserhátalja) déli részén lévő kis medencében, a Némedi-patak partján fekszik. A lesüllyedt középkori mészkőrögöt mindenhol harmadkori anyagos és homokos üledék fedi, s a patakvölgyben láthatók a külső erők hatására feltáruló löszfalak.

Kisoroszi

Kisoroszi

A Szentendrei Sziget 31 km hosszú, átlagosan 3-3.5 km széles, a Duna folyásának megfelelően, ívesen meghajlik. A sziget csúcsán szálas nyárfák, öreg fűzek alkotnak összefüggő erdőséget. A sziget e területe tájvédelmi területre esik. (Duna-Ipoly Nemzeti Park) A sziget szentendrei Duna-ág felé laposodó partja ideális fürdőhely. A csendes erdős vízparti táj már hozzávetőlegesen száz év óta kedvelt célpontja a városi embereknek. Az 1880-as években az akkor cserkészszövetség rendszeres táborhelye volt. Ezeken a túrákon több alkalommal részt vett gróf Teleki Pál akkori miniszterelnök is. A szigetcsúcsról szép kilátás nyílik a Dunára és a mögötte magasodó visegrádi hegyekre, illetve a túlsó parton a Börzsöny láncolatára. A sziget északi csúcsán, a Duna elágazásánál van Kisoroszi. A falu már a rómaiak által is lakott terület volt. A falu határában a Hosszúréti dűlőnél őrtornyot építettek az egyre sűrűsödő barbár támadások miatt. A falu a Rosd nemzetség ősi birtoka volt, az első írásos emlék 1394-ből származik, amikor is Orosz falu volt a neve. A hagyomány szerint Kálmán király uralkodásának idején Oroszországból beköltözött emberek szállották meg ezt a helyet, akiktől a helység a nevét kapta. A XIV. századból a Kalászi család birtokának a része volt a falu. Mátyás király ide telepítette le hajdúit. Buda elfoglalása után ez a helység is behódolt a töröknek...

Kistarcsa

Kistarcsa

Kistarcsa területén eddig kevés régészeti ásatást végeztek, pedig a jelek arra mutatnak, hogy lelőanyagban gazdag a környék. Legkorábbi leleteink újkőkoriak (Kre. 4000-2500), a feltárásokból pedig arra lehet következtetni, hogy később is mindig éltek itt emberek. A már nemzetiség szerint is azonosítható maradványok alapján lakóhelyet alakítottak ki területükön kelták, vandálok, alánok, szarmaták és avarok.Az avar birodalom hanyatlása következtében a honfoglaló magyarok gyéren lakott területet találtak, így ellenállás nélkül letelepedhettek. A mai kistarcsai temető környezetében feltárt lelőhely tanulsága szerint a X-XIII sz. -ban állott itt település. Bár bizonyítékaink egyenlőre nincsenek, a hely közelsége valószínűsíti, hogy szerepe volt az Árpádházi hercegek (Szt. László és Salamon) mogyoródi csatájában (1074). A település Tarcsa nevével 1352-bentalálkozunk először és 1452-ig volt a Tarchai család birtoka. 1467-ből származik az első olyan dokumentum, amely -Felsőtarcsa néven- különálló településként jelöli a mostani Kistarcsát. A török hódítás nem követelt helyi ember áldozatokat, viszont a XVI. sz. végén kezdődött tizenötéves háború idején (1593-1606) elnéptelenedett a falu. A török kivonulása és a Rákóczi szabadságharc bukása után a Habsburgok híveik közt osztották fel a földterületeket...

Kocsér

Kocsér

A település Pest megye legdélibb települése Tiszakécske - Kecskemét - Nagykőrös övezésében. Tipikus mezőgazdasággal foglalkozó jász kirajzású tanyás község. 125 éves újratelepítését 2002-ben ünnepelte a 2000 fős lakosságú község. 6888 hektáros külterületét szabályos dűlőrendszer szabdalja, többségében villamosított tanyákkal, gazdasági telepekkel. A jól működő, állattenyésztésre szakosodott szövetkezet több munkahelyet biztosít a helyi lakosságnak. A kisgazdaságok kertészettel, gyümölcstermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Egyre inkább terjed az integrált liba- és pulykatartás (2-4000 db/vállalkozó). Rendezett, gondozott községkép várja az érdeklődőket, akik megtekinthetik a Kutyakaparó Csárdát, vagy a szikes legelők madárvilágát, a szürke marha gulyát! A sportot, horgászatot, vadászatot szerető vendég is talál szórakozást, sportpálya, tornacsarnok, halastó, trapplövő pálya rendelkezésre áll!Várunk minden kedves érdeklődőt csendes, tiszta levegőjű erdős településünkre.

Hirdetés
Kóka

Kóka

Kóka a Duna-Tisza közén, Pest megye keleti részén a Tápió-vidék északi csücskében terül el. Megközelíthető Sülysáp vagy Tápiószecső irányából a 31-es főútról, valamint mellékútról Dány illetve Zsámbok felől. A legközelebbi várostól, Nagykátától közúton 21 km-re található, Budapest XVII. kerületéhez 24 km, Cegléd 47 km, Hatvan 29 km távolságra érhető el. Kóka borvidéki település, több mint 400 éves szőlő és borkultúrája van. Az ország legnagyobb kiterjedésű Kunsági borvidék területéhez tartozó homokos talajú vidéke. A szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették. Az itt termett úgynevezett homoki bor a mindennapok bora. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által besorolt termőhelyi kataszter szerint, a település szőlőterülete I. osztályba tartozik, azaz szőlőtermesztésre kiváló adottságokkal rendelkezik. A hagyományos - Olaszrizling, Ezerjó, Kadarka - fajták mellett, az új fajok telepítése is elterjedt, mint pl. Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Zweigelt, Szürkebarát, Zalagyöngye, Chardonnay, Cserszegi fűszeres...

Kosd

Kosd

A falut a nógrádi birtokok (vár) adományozásával egy időben 1119-1212 kapta Boleszláv váci püspök Imre vagy II. Endre királyunktól. - Majd a továbbiakban hozzáteszi - inkább a II. Endre alatti adományozás tűnik valószínűbbnek, mert II. Endrét támogatta a trónviszályban Boleszláv püspök, sőt a király fiának IV. Bélának keresztapja is volt. A település jelenleg is ismert okleveles első előfordulásai a 15. század elejére tehetők. A források nem kifejezetten a faluról szólnak, de megemlítik illetve tartalmaznak olyan neveket, vagy mint személyeket, akik a településről kaphatták a nevüket, vagy mint települést, más falvakkal egyetemben. 1402. április 8-án Kosdy István, halála esetére az óbudai apácáknak adja békásmegyeri szőlőjét. 1405. május 18-án jogos és jogtalan vámok, amik újonnan bevezetettek szabálytalanul: 'Ezeken a vámokon az utasokat és kereskedőket bár igaz úton és ösvényen járnak javaikkal, portékáikkal vámfizetésre kényszerit' a királyi jogrendszer. A megye alispánjai, szolgabírói és esküdtei eskü alatt valották, hogy hol voltak a régi igazi és az újonnan emelt jogtalan vámok. Ezek szerint 'a Váczi püspökség és káptalan Kosd nevű falujában új vámot szednek, ami régen nem volt és nem tudják mi okán szedhetik a vámot'. Elgondolkoztató egy adat a korai úthálózattal kapcsolatosan. Kosd ekkor még nem volt zsák-falu...

Kóspallag

Kóspallag

Kóspallag Községnek eredetileg kétféle címere volt, amelyet kicsit átalakítva, de régi jellemvonásai meghagyásával készítettünk el. A XVIII. sz. első felében használatos címer még 'Koss-Palag' néven két szóban határozták meg, amely állított ovális vonal keretben doborpajzson, jobbra lombos faág, alatta jobbra fordított szarvasmarha, a pajzson kilencágú korona, körötte barokk sisaktartó, a korona fölött jobbra csillag, balra befelé fordított holdsarló volt a Grassalkovics család címere, akik a betelepítést is szorgalmazták, valamint az akkori lakosság összetétele hiszen a Dávid csillag az akkori izraelita lakosságjelenlétét is mutatja. Az 1769-ben készített címer már a település nevét egy szóban ábrázolja: 'KOSPALLAG. 1769'. A vonal gyűrűbe foglalt körirat által határolt kerek mezőben bíbor talajon kettős keresztes zászlócskát jobbra vivő húsvéti bárány volt. Használták 1769-től a XIX. Sz. első felében Hont vármegyében...

Leányfalu

Leányfalu

Leányfalu a Pilis hegység lábánál a Vöröskő, Nyerges hegy és a Duna között Budapesttól 27 km-re fekszik. Kiemelt üdülőterület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Területén az ókor maradványai csak az 1900-as években kerültek napvilágra azon ismert tény következtében, hogy a rómaiak a Dunántúl területét az I. sz. második felében szállták meg és a meghódított területet Pannónia néven csatolták provinciaként a birodalomhoz. Dr. Arányi Lajos archeológus 1910-ben kezdte meg ásatásait, s nemcsak megerősített stratégiai helyek maradványaira, hanem a társadalmi élet kényelmére szolgáló leletekre is bukkant. Munkáját 1915-ben Kuzsinszky Bálint régész folytatta. A Duna mentén erőd-rendszert alakítottak ki a mindig kiválót alkotó rómaiak: ezen 'castrum'-ok katonai táborok, mint Acquvincum - (Óbuda) - Ulcisia Castra- (Szentendre) - Cirpi (Dunabogdány) - Solva ( Esztergom) között kisebb őrtornyokat építettek, ahonnan a hadiutat és a dunai átkelőhelyeket kémlelhették. A Leányfalu központjában felfedezett őrtorony végleges, hiteles feltárásához a benzinkút építési előkészületei kapcsán került sor, a leletmentés Dr. Soproni Sándor kiváló régész nevéhez fűződik. A burgus őrtorony kb. 10x10 méter alapterületű volt, I. Valentinianus császár (365-375) uralkodása alatt épült. Anyaga andezit, favázas szerkezettel kombinálva...

Letkés

Letkés

A község legrégibb műemléke a Krisztus mennybemenetele római katolikus templom, amely a 13. században épült román stílusban. A templom több ízben megrongálódott, javították, 1737-ben felújították és új boltozatot kapott. 1811-ig állt, majd fokozatosan széthordták építőanyagnak. Minden bizonnyal az építőanyag egy részét az új templom építésénél használták fel. A kanonoki vizitációk feljegyzései szerint torony nélküli templom volt négy kis ablakkal, egy bejárattal és zsindelytetővel. A hajó 5 m hosszú, 2,5 m széles és 3,5 m magas volt. A keskenyebb szentély egyenes végődésű. A templomban orgona, elegáns oltár és fából készült karzat volt, a szószéken a 4 evangélista látható. A templom bejáratánál magas feszület állt. A templom előtt állt a fa szerkezetű harangláb, melyben három harang függött. A templom körül bekerített temető volt. A templom alapjai a mai napig megtalálhatók a 'korongi part' községrészben, a 24-es számú ház kertjében (Rákóczi út). Az alapok feltárása és restaurálása után a község egy újabb jelentős Árpád-kori emlékkel gazdagodhat. Mivel a régi templom idővel már nem felelt meg a hívek elvárásainak, 1811-ben Krisztus mennybemenetele új római katolikus templomot építettek klasszicista stílusban. 1944 végén a harcok során erősen megrongálódott, de hamarosan megjavították. Ebben a formában maradt meg mindmáig, de néhányszor felújították...

Lórév

Lórév

Lórév község Pest megyében, a Ráckevei kistérségben. Lakóinak többsége szerb anyanyelvű, ezzel a település egyedülálló az egész országban. A Csepel-sziget déli részén Pest megye egyik legrégebben lakott helye a Ráckeve melletti Lórév, közel a Duna fő ágához. Szomszéd települései még délről Makád, keletről Szigetbecse. A Duna alacsony vízállásakor a falu határában lévő zátonyoknál folyamkotrás közben az 1-3. század közötti római hajó roncsára bukkantak. A falu határában feltárt falmaradvány valószínűleg egy római őrtorony része, amely a Duna vonalán húzódó limeshez tartozott. A hely dunai átkelőként mindvégig szerepet játszott az itt élt népek életében. A honfoglaló magyarság fejedelmi szálláshelyeként e vidéken őrzött nagy mennyiségű állatállományra utal Lórév (Lóré) neve, hisz a ménesek átszállítása a Duna túlsó partjára a kedvező átkelési viszonyok miatt itt történt. A falu említése először IV. Béla uralkodása idejéből - 1259-ből - ismert Portus equorum elnevezéssel. IV. László király 1276-ban Loureu néven keltezte az általa itt kiadott oklevelet... (forrás: Wikipédia)

Maglód

Maglód

Maglód területén talált gazdag régészeti leletanyag bizonyítja, hogy a környék már az időszámítást megelőzően is lakott volt. Késő bronzkori, ill. kora vaskori épületmaradványok, kemencék, használati eszközök nagy számban kerültek elő a település határában. Kelta, szkíta, avar jelenlét a feltárást követően egyértelműen bizonyítható. A maglódi avar aranykincs a Nemzeti Múzeumban került kiállításra. Az időszámítást követő korokból a hunokra utaló temetkezés nyomai is napvilágra kerültek. A régészek beazonosítottak egy késő Árpád-kori település maradványt is egy korabeli templom létezését bizonyító burkolólapokkal, szenteltvíz tartó töredékkel. Maglód község alapításáról nincsenek pontos adatok. Feltételezhető, hogy már a honfoglalás idején voltak lakói ennek a tájnak, és az utak védelmét szolgáló földvárak körüli települések közé tartozott. A falu neve és birtokosai a középkori oklevelekben gyakran szerepelnek. Anonymus is említi Maglódot, amikor arról a Maglód nevű főúrról beszél, aki a XII. szá-zadban élt, és a Gyula-Zsombor nemzetség sarja volt. Anonymus felsorolja a hét vezért és azok nemzetségét. Tétény vezér fia Horka, az ő fia Gyula és Zombor, akiktől a Maglód nemzetség (genus Maglout) származik. III. Béla király névtelen jegyzője nem számol be arról, hogy ez a terület szállásbirtokként vagy adományként került-e a nemzetség birtokába...

Majosháza

Majosháza

Budapesttől délre, néhány kilométerrel Dunavarsány után, a Duna folyását követő 51-es főútról jobbra ágazik le a majosházai bekötőút. A faluba eljuthatunk a Szigethalomról induló és oda visszaérkező menetrend szerinti Volán járatokkal. Az itt élők ezzel, és a Ráckevei HÉV-vel, valamint a Budapest-Baja vagy Kalocsa között közlekedő távolsági autóbuszokkal érhetik el a fővárost. Északon Dunavarsánnyal, keleten Délegyházával,délen Áporkával és Kiskunlacházával határos, nyugaton természetes határa a Ráckevei-Soroksári Duna.

Tuti menü